Műsoraink

A Zengővárkonyi Hagyományőrző Művelődési Egyesület tevékenysége alapján a hagyományőrző népi együttesek közé tartozik, népszokásokat, hagyományokat dolgoz fel koreografált formában. A táncosok az eredeti zengővárkonyi táncokat, a lépőt, a csárdást, a verbunkot és a karikázót mutatják be. Céljuk, hogy bemutatóik során az autentikus helyi népművészetet ápolják, terjesszék, életben tartsák.

Gesztenyeszüret a Zengőalján:

E műsorszám a falusi lakodalom előkészületeit mutatja be. Vagyis elment a legény katonának. Le is szerelt. S mikor lehet lakodalmat tartani Zengővárkonyban? Nem akkor, ha két fiatal szereti egymást, hanem akkor, ha jó volt a gesztenyetermés és az újbor is leforrt, csak akkor lehetett elkezdeni a lakodalmat. Vagyis megkezdődik a lakodalmi előkészület, a Gesztenyeszüret.

Terjedelem: kb. 8-10 perc, szerző: Töttös Sándor

Rózsa, rózsa:

A koreográfia címét a kezdő dalról kapta. Ez a műsor egy rövid csárdás csokrot foglal magába.

Terjedelem: kb. 6-8 perc, szerző: Töttös Sándor

Legénybúcsú:

Ahhoz, hogy lakodalmat lehessen tartani a legénynek ki kellett szolgálnia katonaéveit. A legények elbúcsúztak lánypajtásaiktól, kedveseiktől, és bevonultak katonának. A koreográfia ezt a hagyományt mutatja be. A legényektől való búcsút jelzi a lányok integetése, a legények együttes tánca.

Terjedelem: kb. 8-10 perc, szerző: Töttös Sándor

A Bokréta:

A koreográfia a regruták – bevonuló legények – bálját eleveníti fel. A lányok bokrétát tűztek azokra a legényekre, akik bevonulhattak katonának – tehát megfeleltek a vizsgálatokon. Így a bokréta a férfiasság jelképévé vált. Akit eltanácsoltak, azt a falu kiközösítette, ez férfiasságának megkérdőjelezése volt.

Terjedelem: kb. 8-10 perc, szerző: Töttös Sándor

Rozmaringkötő:

Szintén lakodalmi készülődést mutat be a Rozmaringkötő című koreográfia. A lányok és az asszonyok a lakodalom előtt egy héttel kötötték a rozmaringot a vendégeknek, melyet aztán mindenki a mellére tűzött a lakodalom napján. A rozmaring a házastársak egymáshoz való hűségét jelképezi. A rozmaringkötés jó alkalom volt a beszélgetésre, a lakodalomról, rokonokról való pletykálásra, a menyasszony faggatására.

Terjedelem: kb. 10-12 perc, szerző: Töttös Sándor

Lakodalmas:

A koreográfia a zengővárkonyi lakodalmi szokásokat dolgozza fel. A lakodalomban szokás volt az éjféli csókpénzjárás: Zengővárkonyban nem a menyasszony táncolt, hanem már az ifjú asszony. Körbehordozott a férjével együtt egy kendőt, és ebbe a kendőbe gyűjtötte be az ajándékpénzt, amiért természetesen csók járt. Az ajándékozásnál megjelentek a keresztanyák, várkonyiasan körösztanyák, amihez tudni kell, hogy Zengővárkonyban egy újszülöttnek 20-25 keresztanyja is volt. Ezeknek a keresztanyáknak a lakodalomban fő szerepük volt, hogy megajándékozzák, az ifjú párt. Ők is hozták az ajándékaikat, pl. gatyát, inget, párnát stb., és közben jól kicsúfolták egymást. Jó vaskosan odaszólogattak egymásnak. Ez emelte a hangulatot, nagyobb lett a mulatozás az igazi lagzikban és a színpadi műsorban is.

Terjedelem: kb. 25-30 perc, szerző: Töttös Sándor

A Budapest:

Rövid verbunk csokor énekkel összekötve. A tánccsoport az utcai felvonulások alkalmával ennek a koreográfiának részleteit is bemutatja. Eredetileg egy budapesti szereplésre készül a koreográfia, innen a cím.

Terjedelem: kb. 7-8 perc, szerző: Töttös Sándor

Nyitó:

A műsorok rövid bevezetésére készült, melynek első része a lányok táncbemutatója. Ezzel vonulnak be a színpadra, és vezetik be a konferanszié bemutató szöveget. A koreográfia második részében jönnek a legények is a színpadra, és ezután egy közös tánccal vonulnak le, hogy kezdődhessen a valódi műsor.

Terjedelem: kb. 5 perc, szerző: Töttös Sándor

Fonyó:

A Fonyó a falusi emberek számára késő ősztől, kora tavaszig a szórakozást jelentette. Kihasználták a hosszú téli estéket, amíg nem kellet dolgozni a mezőn vagy a határban. Komák, komaasszonyok, barátnők jártak egymás házához kézimunkázni (kötni, hímezni, varrni, stoppolni, rokkázni stb.), tollat fosztani, kukoricát morzsolni, diót pucolni. Mindeközben jól szórakoztak és szórakoztatták egymást. Daloltak, beszélgettek, a gyerekek játszottak, a férfiak iszogattak, kártyáztak, rádiót hallgattak (amikor már volt!) a legényök bosszantották a lányokat. Itt szövődtek életre szóló barátságok, gyakran házasságok. Ez volt a szórakozás, az ismerkedés ideje!

Terjedelem: kb. 10 perc, szerző: Papp Éva

Vadkörtefa:

Vadkörtefa, a kezdő és egyben címadó dal miatt. Lakodalmas játék, melyben eljátsszák a lakodalom előkészületeit. Tánc, mulatozás, a leányok karikázója búcsúztatja el a lányt, ahogy az igazi lakodalmak előtt szokás. Igazi menyasszony azonban nincs a koreográfiában, így tekinthető párválasztónak illetve tavaszi mulatósnak is.

Terjedelem: kb. 10 perc, szerző: Töttös Sándor

Disznótoros:

A hagyományőrzés terén a táncműsor és népszínmű közé sorolható koreográfia. A prózai bevezetést népdalok tarkítják, és nem hiányozhat a koreográfiából a tánc, a mulatás sem. A sok helyen még mai is élő disznótor utáni vacsora elevenedik meg a színpadon, mely során több generáció beszélget szokásokról, énekel, zenél, táncol együtt.

Terjedelem: kb. 20 perc, szerző: Hosszú László és Papp Éva

Új gesztenyeszüret:

A 2010-es minősítőre készült koreográfia, mely a gesztenyeszüretelés Zengővárkonyban oly jelentős hagyományát mutatja be egészen magától a szüreteléstől a szüreti mulatságig. A koreográfia prózai és táncos részeket egyaránt tartalmaz.

Terjedelem: kb. 20 perc, szerző: Szabadi Mihály, Töttös Sándor, Mohácsi István